E-kutatás


Regisztráció  Jelszóemlékeztető



NYITVA TARTÁS

Hétfő 9:00-13:00; 14:00-17:00

Kedd 9:00-13:00; 14:00-17:00

Szerda 9:00-13:00

Csütörtök Zárva
Péntek Zárva
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva

Kutatás előzetes bejelentkezés után lehetséges!


GALÉRIA



Váci Püspöki és Káptalani Levéltár



A levéltár története a középkorra nyúlik vissza. Az ez időben keletkezett püspöki és káptalani iratokat egykorú forrás szerint a székesegyház sekrestyéjében (sacrarium) őrizték1. Ennek értékét jelentősen növelte Marcellus püspök hagyatéka, melyet a korábban keletkezett dokumentumokkal együtt - Rogerius elbeszélése nyomán – az 1241. március 17-én betörő tatárok pusztították el.

A következő századokban keletkezett iratok két csoportra osztották: de spiritualibus és de temporalibus. Báthori Miklós (1474-1507) püspök a levéltár kezelésével az itáliai humanista Francesco Bandinit bízta meg.

1541 tavaszán a püspök és a káptalan a székesegyház és a püspökség kincseivel és irataival Nógrád várába menekült az előrenyomuló törökök elől. 1544-ben Vác és Nógrád eleste után a levéltári anyag szinte teljesen szétszóródott, elpusztult, csak 16 középkori oklevél maradt fenn.

A XVI. század második felétől keletkezett iratanyagot a Pozsonyban és Nagyszombatban tartózkodó váci püspökök e városokban őrizték. Az egyházmegye felszabadítása után 1699-ben Dvornikovich Mihály püspök székvárosába visszatérhetett. Ettől kezdve folyamatosak az egyházkormányzattal és a gazdasági tevékenységgel összefüggő iratsorozatok. A püspöki levéltárat az akkori püspöki székházban helyezték el, majd a Migazzi Kristóf által építtetett - jelenlegi – püspöki palotában nyert elhelyezést. A XX. sz. második felében az iratanyagot részben az Egyházmegyei Könyvtár épületébe szállították át. Migazzi Kristóf bíborosnak köszönhetően felbecsülhetetlen értékű kéziratok kerültek a püspökség birtokába, melyeket később építkezései finanszírozására eladott gr. Batthyány Ignác erdélyi püspöknek (ezeket jelenleg is Gyulafehérvárott őrzik).

A püspöki levéltárban történő első rendszerezési munkálatok 1761-ben Eszterházy Károly gróf püspök idején kezdődtek meg. Később tárgyi csoportokba rendezték az anyagot, majd 1809-től mutatókönyveket készítettek hozzá. 1852-ben Roskoványi Ágoston püspök alakíttatta ki a máig is érvényben lévő kútfős rendszert. A kancelláriai iratanyagot 192 kútfőbe osztották, melyek logikai rend nélkül követik egymást. Az iratanyaghoz iktató- és mutatókönyveket készítettek.

A püspöki gazdasági levéltár iratanyagát (227 ifm) ideiglenes letétként az akkori Pestmegyei Közlevéltárban helyezték el (jelenlegi letéteményese Vác Város Levéltára)2. 1972-ben a szemináriumi levéltár a püspöki levéltárba került. A levéltár iratanyaga 372 ifm. Levéltárunk 1995 óta nyílvános magánlevéltárként működik.

A káptalant írásos emlékek a XII. sz. végén említik először. 1190-ben III. Ince pápa levelébe meginti Imre királyt, mert elvitte a káptalan iratait és kincseit. Hiteleshelyi tevékenysége 1227-től ismert (eredetileg Pest, Külső-Szolnok, Csongrád valamint Nógrád vármegyék kerületeit foglalta magában).3 1541-től a török megszállás miatt a káptalan nem működött, az általa őrzött dokumentumok, és pecsétje elvesztek.4

A török kiűzését követően Dvornikovich Mihály püspök kérésére I. Lipót 1700. június 25-én kelt oklevelével visszaállította a káptalant, számára új pecsétet adományozott.5 Az iratokat ekkor az omladozó Szt. Mihály templom karzata alatti szűk helyiségben lévő szekrényekben őrizték.6 A káptalani levéltár a XVIII. sz-ban a Migazzi Kristóf által építtett új székesegyházba került át.

1962-ben a káptalan hiteleshelyi anyagát (8,9 ifm) elszállították a Pestmegyei Közlevéltárba (ma: Magyar Nemzeti Levéltár Pestmegyei Levéltára) ahol jelenleg is található. Az 1980-as évek második felében a káptalani levéltár helyben maradt iratanyagát az Egyházmegyei Könyvtár épületébe költöztették át. A Káptalani Levéltár iratanyaga 63,5 ifm. terjedelmű.

 

Irodalom:

Balázs Péter: Váci Püspöki Levéltár. in: MoLev 1983, 320-322.

Bíró Bertalan: Váci Káptalani Levéltár. in: MoLev 1983, 322-323.

Kovách Paulus: Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.

Mezősi Károly: A váci egyházmegye a török hódoltság idején, Kiskunfélegyháza, 1939.

Rusvay Tibor–Varga Lajos: A XVII. század eleji Vác történetének egyik forrása, Vác, 1992.

Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza, Vác, 1997.

A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei, 1.

Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai, szerk. Nagy Lajos, Bp., 1983,59-65.

 

 

 

1 Fejér György: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. II; Buda; 1829. 359. p.

2 Ezeken kívül 1950-ben az ÁVH egy házkutatás alkalmával magával „három kötegnyi iratot” foglalt le és vitt el (vsz. Corresespondentia cum Sede Romana, valamint Conferentia Episcoporum). Petróczy Sándor: Emlékek Pétery....p. 172.

3 Perger János: Bevezetés a diplomatikába. S.L. 1821. p. 19.

4 Kovách Pál: Specimen monograpiae capituli Vaciensis... 1884. p. 22.

5 VPKL Oklevéltár

6 Karcsú Arzén: Vácz tört. p. 10.


Váci Püspöki és Káptalani Levéltár

2600 Vác, Konstantin tér 15.

Tel: 27/814-141

Fax: 27/814-101

e-mail: leveltar@vaciegyhazmegye.hu

Váci Püspöki és Káptalani Levéltár honlapja • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.